Adott egy nagypolgári lakás a Református Nagytemplom tőszomszédságában, amelyben egy fiatal pár szeretne leendő csemetéinek is helyet biztosítani. A szobák túl nagyok és bár hely van bőven, az ablakok száma és a lakás kialakítása nem teszi lehetővé az egyszerű átalakítást. Az első képen a megoldáshoz vezető út látható mátrixos elrendezésben - modellezni kellett a lakás működését különböző élethelyzetekben, a család létének különböző pillanataiban.
Eszerint alakult ki a végső ötlet: az egyik utcai szobát kell kettévágni és a belső részében kialakítani az étkezőt, amely zárvány lesz ugyan a lakás belsejében, de a hálószobán keresztül kap fényt. A képletet bonyolítja egy későbbi működtetési lehetőség: az étkező gyerekszobává válhat, és galériázhatónak kell lennie - így alakult ki a három átvilágító ablakszem.
Az átalakításhoz ki kell bontani és el kell tolni a klasszikus kétszárnyú ajtót a két szoba közötti falban, ami azért kellemetlen, mert a lakást frissen újították fel. Ennek köszönhető az is, hogy végül nem a bemutatott verzió készül el.
Az elválasztó fal tulajdonképpen egy szekrény, amely az étkező felől világos színű, a háló felől viszont kellemes puha érzetű zöld színt kap.